Békésen autózgattam a munkahelyemre, mikor kedvenc zenéim helyett mézesmázas hangon közlik velem: fizetett politikai hirdetés következik.
Mi mást is kívánhatna korán reggel a szervezetem?
Hallgassuk!
Mesterházy Attila személyesen szól hozzám. Egy négyéves óvodás szintjéhez méltóan árulkodik nekem, az épp szavazni készülő óvónéninek, hogy a csúnya Orbán Viki és léhűtő csoporttársai nem szavazták meg az ő korrupcióellenes csomagjukat az átlátható párt és/vagy kampányfinanszírozásról az ovi udvarán, ezzel aláásva minden óvodás hitelét. Majd közli: "Új irány".
Klasszikust idézve: "Lófaszt Mama!"
Lófaszt bizony! Először is, ezt az irányt már láttam valahol. Különösen arra az irányra gondolok, hogyan is kell teljesen idiótának nézni a tisztelt választót.
(Arról most inkább nem értekeznék, hogy a tisztelt választó valóban idióta, tehát ott a pont, én cenzushoz kötném a választójogot és nem, kedves Jobbikosok, nem bőrszín/orrméret alapján. Olyan cenzushoz, amin Kendtek is buknának szép számmal : "értelmi cenzushoz".)
Másodszor pedig, ha ez mégis újnak bizonyulna, akkor kösz nem.
Ők erre, én arra.
Tudják a legfájdalmasabb az egészben, hogy szeretnék szavazni, de nincs kire...
Figyelj, amin külön mutattam, az az volt, hogy pl. jobbikos képviselő pornószínésznő, de a Holokauszt túlélő zsidó hölgyre azt mondják, azért élte túl a tábort, mert jó a szívószájszerve. Csudás...
VálaszTörlés