2010. október 4., hétfő

Gondolatfelhő(cske)

- Véget ért a hétvége, jó volt, olyan emberekkel is találkoztam, akik közel állnak hozám és évek óta nem láttuk egymást.
Remek volt csocsózni egy nagyot!

-Valaki leosztotta, hogy keserű vagyok, megkönnyebbülésre is szükségem lehet.
NEM, NINCS, FUCK! :D

- Azt hiszem aszexuális vagyok továbbra is, hallelujah!

- Szavaztam.

- Dolgozom.

2010. szeptember 30., csütörtök

Ez a dal közel áll a szívemhez

Siddharta - Marslander

Every morning there's a crow
Telling me the way to go
Different place I'm meant to be
Out in space infinity
Circling around the Sun
On the planet yet to find

But there's a name down in everything I go
Where to hide again nobody wants to show
And in a million years I couldn't let you fade
But today I have to find another way

Different eyes I need to see
My entire history
Need no air need no control
From above or down below
And considering my aim
I'm the one you shouldn't blame

But there's a name down in everything I go
Where to hide again nobody wants to show
And in a million years I couldn't let you fade
But today I have to find another way

2010. szeptember 28., kedd

És Kend?

Hát köszönöm szépen jól vagyok.

Fizikailag legalábbis kifejezetten és egyre inkább.
Takony már csak nyomokban, mint csokoládéban a mogyoró.
A nikotintúladagolásomat is kezdem kiheverni...

És a lélek, az istenadta lélek?
Nos a lélek most alszik, de határozottan ébredez. Új és szebb dolgok kezdték el érdekelni, épp nem hajszol előle szaladgáló szarkupacokat.
Túl vagyunk a nagy kérdéseken, meglett a válasz is.
Aki kíváncsi rá, szívesen megosztom vele. Persze, csak a körön belüliek kérdezősködjenek...

Elégedett vagyok és ismét várom a hétvégét. Több egymástól független okból is, de ez még rám sem tartozik, jó? :D

2010. szeptember 16., csütörtök

A sötét oldal

Rengeteg gondolkodásra késztetett ez a problémakör.
Pontosabban fogalmam nincs, hogy probléma-e.

Kicsit megijedtem, hogyan került felszínre egy olyan érzés, amit még sosem tapasztaltam. A tökéletes, lelkiismeretfurdalás nélküli gyűlölet. És azok az gondolatok, hogy ez az eddig csupa jóra használt mágia mire lenne ezzel az új adalékkal képes.
Vonz a gondolat, de óvatos leszek. Nem szeretném, ha felborulna bennem mindaz, ami vagyok. Technikailag továbbra is ugyanaz a jó ember szeretnék maradni a hibáimmal és mindennel együtt. Viszont szeretném, már-már sóvárgom, hogy a gyűlöletem is tudja kontrollált formában az érdekeimet szolgálni.
Egy ezen a téren nálam jóval tapasztaltabb emberrel fogom ezt napokon belül megbeszélni, tudom, hogy sokat fog tudni segíteni nekem. Megértetni, pontosabban segíteni, hogy megértsem, mi is történik most bennem, és mire vigyázzak nagyon, hogyan tovább...

2010. szeptember 9., csütörtök

Helyzetjelentés

Közeleg a hétvége.

S szép, mint mindig, énnekem... Európa egyik kulturális fővárosába fogok látogatni szombat este, és nem Istanbul lesz az. :)
Persze előtte még tennivalóim leszenek európa egy másfajta fővárosában, péntek este kis szórakozás Budapesten, szombat délelőtt öltönyös találkozó politikusokkal...
Pécsett pedig:
Színház, lakásavató, remélhetőleg egy kis erdélyi ágyas áfonyapálinka, meg ki tudja még milyen városban csatangolós, bohóckodós dolgok következnek...
Új ismerettségek fognak köttetni, régiek fognak erősödni. Ez a kettő biztos.
Kellemes várakozással tele a szívem.

Üdv:
Marek

2010. szeptember 2., csütörtök

Wellington forog a sírjában

Gumicsizma wazzeg, gumicsizma...

Most, hogy pár napra hűvösebb idők köszöntöttek be, előkerültek a trendi kislányok őszi kollekcióinak darabjai, és már többüknek sikerült engem gumicsizmákkal sokkolniuk. Oké, oké, mintás, csillog-villog, biztosan kegyetlenül kényelmes, nem is olcsó, rendben.
De alapvezően ganyézásra való, és gusztustalanul áll egy normális ruha mellé felvéve!!!

És mégis...
Mert divatos...
Hát baz'meg...

Kíváncsi vagyok meddig lehet ezt fokozni a divat nevében, és a sok látásától megfosztott embert milyen bohóccuccokba lehet felöltöztetni önszántukból. :D

Addig is Lady GAGA csak Nektek, "Fashion" :

Ohhh Ohhh
La La La
We Love Designer

I am, I'm too fabu-lous
I'm so fierce that it's so nuts
I live, to be model thin
Dress me, I'm your manne-quin

J'adore Vivienne, La Vie et Moi Gucci, Fendi, et Prada
Valentino, Armani too
Merde I love them Jimmy Choo

Fashion put it all on me
Don't you want to see these clothes on me
Fashion put it all on me
I am anyone you want me to be

Ohhhh Ohhhhh
La La La
We love designer

I need, some new stile-ttos
Can't walk, down the street in those
You are, who you wear it's true
A girl's just as hot as the shoes she choose

J'adore Weitzman, La Vie et MoiLouis, Dolce Gabbana, Alexander McQueen, eh oh
Merde I love those Minolo...

2010. augusztus 31., kedd

Mindennapi elégedettség

A valóságot a számból húzzák ki, és ez tetszik.

Sokszor gondolkodtam azon, hogy valami finom eszköz van-e belém építve, amivel olyan információkra tehetek szert és kerül bele a tudatomba, amire mások nem képesek, vagy én magam befolyásolom a jövőt.

Szerintem mindkettő igaz.
Egy biztos. Az elmém az egyik leghatásosabb, legerősebb és legrejtélyesebb fegyverem.
És olyan fegyver, amit kezdek egészen jól megtanulni a létezés fizikai síkjain is bevetni. Nevezhetjük mágiának. Szerintem az csak butított verzió.
:D :D :D

Mindenesetre alapvetően elégedettnek érzem magam.

2010. augusztus 24., kedd

E V I L

Ma először elfogott egy érzés. A sötét oldal megérintett. És jó volt...
Félelmetes.
Ezen el fogok gondolkodni egy kicsit.

2010. augusztus 23., hétfő

Megvilágosodás, pálinka, gulyásleves...

Nos van egy lány a nagyon közeli múltamból, akinek a "karrierjét" továbbra is érdeklődéssel figyelem.
( És nem "B" )
Most épp Asgard mezein szeretne bóklászni, de úgy tűnik Thor mégsem annyira isten, mint inkább ember. Annak minden előnyével és hátrányával.

Néhány dolog azóta világossá vált számomra:

- Az "sz" betűs szó érvényes a dologra
- Ennek ellenére a hiány teljes hiányát tapasztalom
- Összeraktam a puzzlet, eltűnt a rejtély ( köszönöm a pszichológusom segítségét! :) ).

Immáron teljesen tiszta, mit, miért.
Hát eléggé gáz, mit ne mondjak, de ez van, a szívnek ugye nem lehet racionálisan parancsolni. ;)

Microsoft ügyfélszolgálat

Abbéli reményemet szeretném kifejezni egy "B"izonyos olvasómnak, hogy az F1 gomb megnyomása hasznosnak bizonyul(t).
Roppant értékes kulcsügyfélről van szó, nem szeretnénk, ha átpártolna más oprendszerre. :)
A legértékesebb, és ezt ő is pontosan tudja.

2010. augusztus 17., kedd

Állapothíradó

Picit kavarog a fejem, mégis minden letisztult ( nem, nem az erdélyi áfonyapálinka :D ). Furcsa, megnyugtató érés...

Milliónyi ösztönöm, vágyam és félelmeim fogságából most megtértem jól megérdemelt nyári szabadságomra.
Felszabadító érzés cikáző repdesésüket kicsit kívülállóként nézni. Vadak, csapodárok és erősek. Csak én tarthatom kordában őket, vagy mint most: hagyhatom magukra.

Pihenek, figyelek, tanulok. Koncentráltnak érzem magam és fáradhatatlannak.

Szerethető állapot.

2010. augusztus 9., hétfő

Life is very "interesting".

Hát nem is tudom...

Eléggé érdekes a hangulatom, néhány dolog azonban van, amit biztosan tudok:

- Elmentem szabadságra.
- Rengeteget fogok bicajozni.
- A lábamban van a party.
- Spontán napoknak nézek elébe.

Aki akar, megtalál, a számom a régi, minden szórakozási ajánlatot szívesen fogadok. ;)

2010. július 28., szerda

"H" "A" "P" "P" "Y"

Az ülést megnyitom.
:D

2010. július 23., péntek

Különbségek a vitamin és a méreg között.

Kedves olvasóim!

Egy kis kémiaórát szeretnék prezentálni, hátha tisztább lesz a kép egyeseknek.

A "B"-vitamin fontos a szervezetemnek és csupa jó hatással van rám. Megvonása súlyos tüneteket okoz, mentális és fizikai egészségromláshoz vezet. Az ország déli felében ilyen anyag NINCS!

Vannak arrafelé ezzel szemben alattomos drogok és mérgek. Azt hiszed jó, aztán pofán vernek használat közben. Na az ilyen cuccról könnyű lejönni. Akkor is ellen lehet állni neki, ha naponta sétál el melletted és vigyorog az arcodba. Nem okoz gondot, ha valakinek van egy cseppnyi esze, és nem szereti kínozni magát. Vegye az ilyen nyers anyagokat kezelésbe egy valag laboráns, aztán csak lesz belőle valami jó cucc, ki tudja...

De a "B"-vitamin az más. Azt nem kell csiszolni, úgy jó, ahogy van. :)

Csak ritka... Nagyon ritka...

2010. július 21., szerda

A B-vitamin hatásai

Jó ideje szedem kis adagokban a pszeudo B-vitamint mióta leszoktattak. De tegnapról mára megváltozott a helyzet. Bementem a patikába, és -bár álruhában, de- a szemébe néztem.
Lassan, elcsukló hangon vallottam be neki, nem sikerült az elvonó, és még most is a hatása alatt vagyok.
Gyengeség lenne? Lehet. Aki volt már függő, tudja miről beszélek.

Új dizájn, megváltozott csomagolás és a remény, hogy a belbecs a régi...

És a félelem. Megrángatni az alvó oroszlán bajszát sosem tanácsos, pláne hogy az oroszlánnak is fáj.
Tisztázni szeretném a helyzetet, de ezer akadályt gördítettek az utamba, és nem egyszerű ezeket eltakarítani. Ha lehet egyátalán. Nem tudom. Nincsenek céljaim csak érzéseim és a tudat, hogy ez nem az a helyzet, ami fenntartható. Mert lezáratlan. Az ajtót csak becsapta a huzat, de a zárnyelv nem kattant a helyére. És, ha fordul a széljárás, talán kinyílik újra. Vagy jön valaki az egyik oldalról és örökre bezárja. Nem tudom. Nem tudom, mi lesz...

És féltem őt. És félek magam is.

És ezt lehet, hogy csak én értem, de elmondom: érteni mindent értek, de megbocsátást nem ígérek. Felejteni pedig nem tudok. Nem lehet.
Azért megpróbálom a szeretetet beengedni a szívembe...

2010. július 19., hétfő

Ki vagyok én?

Nos igen.

Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Marek vagyok. A Matusewiczebb fajtából, szólíthatsz MaMá-nak. :)

Túl régen születtem, és mégsem, rossz heyre és mégis kiválóra.
Sodort az élet sok felé, mégis mindig itt vagyok, és hogy hová tartok? Hát oda.

Vagyok aki vagyok. Páran talán tudják, kicsoda is valójában, bár nekem is beletelt némi időbe, míg rájöttem. :)

Itt és most titok vagyok. És pont. A titkok pedig pont úgy jók, ahogy vannak.
A kékszakállú herceg Juditja is jobban tette volna, ha nem ragaszkodik annyira az ajtók nyitogatásához.

2010. július 16., péntek

2010. július 15., csütörtök

"B"oldogságot mindenkinek!

Valami mindig hiányzik nekem, mindig elégedetlen vagyok.
És türelmetlen persze.
De nekem miért is ne járhatna a tökéletesség?
Vagy nevezzük inkább az elvárásaim hibátlan teljesülésének?
Az találóbb...
Biztosan nem olyan sok az( lófaszt mama, ne röhögtess! )...
És a tökéletestől is messze van.
Mint ahogy én is, persze.

Nem találom...

Nem találom azt a dolgot, ami egyszer már megvolt.
Ő volt "B". (Lapozzatok vissza pár bejegyzést)
"B" még mindig létezik, nem is oly messze tőlem, de tiltott gyümölcs.
És nem tudom, emlékszik-e még rám, nem tudom, mit gondol rólam.
Nem tudom, hiányzom-e neki s nem tudom mikor, hol van.
(Lassan kezdek verselni...)

De ez a múlt.

S bár ha valaki azt mondaná nekem, hogy "B" még enyém lesz egyszer, éveket is várnék rá. Abból a kevésből, ami van. Mert "B"-ből is kevés van. De milyen kevés...

De nézzük a jelent. Keresem "B"-t. Na nem konkrétan őt, de az érzést. Azt az érzést, ami a napom minden percét átjárja. Mert akkor nem létezik más nő. Akkor nincs flörtölés és bámulás. Nem kell. Az a feszült, kellemes izgalom kell, hogy megcsörren-e a telefonom, mert rám gondolt, és azt írja: hiányzol.

Volt, aki már majdnem "B" lett. És lehetett volna "Ő" is. A nagyobbik fajta. De nem. Az istennek nem akarta...
Sebaj!
Fel a fejjel, tovább előre! Túrni a betűtésztában... Annyi kanalazás és annyi jó falat vár még rám... Csak egy "B"-t találnék már.
Egyetlen, pici, árva "B"-t...

Nyaljá' sót!

Társadalmi célú hirdetés következik.

Nyaljá' sót!!!

Mondom ezt én, de vannak, akik másképp gondolják...

Minap a fővárosban autókázva lettem figyelmes egy villamos oldalán a fenyegető veszélyre, miszerint fogjam vissza a sófogyasztásomat mert irgumburgum.
Megpusztulok, leáll a szívem, vége az életemnek.
Mindezt lebiggyesztett szájú szomorkás sószórókkal nyomatékosították, és a remekül csengő "stop só" szlogennel.

"úgy szeretlek én édesapám, mint emberek a sót" - mondotta egykor a királykisasszony és milyen igaza volt.
A tököm tele van azzal, hogy forintmilliárdokat basznak el arra az én adómból, hogy valami központi program keretében az emberek mindennapjaiba belemászva kúrogassanak, hogy mennyire lendítsem meg otthon a sószórót, merhanem akkor megdöglök.
Hát dögöljön meg az, akinek nincs jobb dolga, mint így pénzelni a cimboráit, és engem idegesíteni.
Talán foglalkozhatnának azzal is, hogy a magyar nép morálisan mennyire padlón van, és utána baszogathatnák az egyébként nélkülözhetetlen nátrium-kloridot.
Pálinkát azt bezzeg főzzek otthon a sok szarrágó szerint.

Na ennyi...

Akit érdekel a kampány: http://www.stopso.eu/

Elmentem sólámpáért.

2010. július 12., hétfő

A Hétvége

Ezúttal elégedett vagyok a hétvégémmel. :)
Vééégre!!

Szóval levágtattam Rockmaratonra, ahol sikerült emberekkel beszélgetnem, jól éreznem magam, zenéket néznem, de a legfontosabb, hogy találkoznom végre egy csodálatos valakivel. Aki NŐ!
;)

Ismerjük egymást egy ideje, de élőben csak másodszor találkoztunk.

Folyt köv...

2010. július 9., péntek

Elégedetlenkedés

Aszonták ne legyek elégedetlen! :D

Nos van egy hírem. Az vagyok továbbra is...
Elégedetlenséggel tölt el például, hogy mások akarnak oktatni, mit csináljak, s mit ne.
Hadd döntsem már el!

Szombaton felkerekedek és ellépek Pécsre valami rockzenei fesztiválra, hátha lesz ott valami érdekes. Biztosan lesz, tudom. Többen is várnak. :P
( És még többen nyilván nem, de ez legyen az ő bajuk. )
Viszont nagy-nagy elégedetlenséggel tölt el a napijegy ára, ami 5000 forint.
Na neee...
Kíváncsi leszek a színvonalra. Ennyiből Wackent lehet kapni héjj!

Hétvége, hajrá!

2010. július 2., péntek

Szünet

Hát tartottam egy kis szünetet.

Rendhagyó módon most kicsit személyesre veszem a hangvételt, bár ez a blog nem erre hivatott, de most ehhez van kedvem. Pont.

Szóval szünetet tartottam.
No nem azért, mintha annyira elégedett lennék itt mindennel, hiszen történtek érdekes dolgok, szar dolgok, idióta dolgok, de kivettem két hét internet- és munkamentes pihenőt, világot láttam, elmerültem sokmindenben legyen szó akár fizikai, akár spirituális dolgokról.

És elégedetlen vagyok.

És egyedül (bár tapasztalataim szerint ez nem tarthat soká).

És ki vagyok rakva valaki által, aki állítólag szeretett és állítólag szereti, ha szeretik. Csak az nem tűnt fel neki időközben, hogy pont azt nem tudta sokáig elviselni, ha szeretik. Olyankor mindig kellett tenni valamit, ami ezt szertefoszlatja...
Nyilván én meg a világ köcsöge vagyok, tudom, tudom...

De mindegy is. Megviselt. Sőt jelenleg is, de korántsem annyira, mint életem két legnagyobb másik törése, amikor is "A" esetben nagyon hosszú idő után raktak ki váratlanul és hazug módon, illetve "B" esetben egyszerűen elszakítottak a szerelmemtől, és nem kérdeztek semmit...
Paff.
Belevetem magam a nagybetűs életbe, ideje lesz felnőni végre a feladathoz.

2010. május 26., szerda

Szeretetország - Munkaország

Állampolgárságot mindenkinek!

Külhonban és idehaza sok-sok hatalom- és pénzéhes politikus használja a szétszakított magyar nemzettestet játszótérnek. Kik hintáznak, kik homokvárat építenek, és vannak akiken majd mindez lecsapódik.
És speciel a padon ülök és komoran bámulom a színjátékot.

Most nem mennék bele, hogy egyetértek-e, vagy sem. Amit elmesélek, az az álmom.

Igen, álmodtam egy világot magamnak. Egy olyan világot, ahol az emberek pontosan aszerint ítélik meg a másik embert, hogy mit tett le az asztalra. Ahol a munka, a becsület és legfőképp a munka becsülete is még létező fogalmak. Ebben az országban a vezetők nem korruptak. Hiszen maga a közösség vetné ki magából őket azonnal és visszavonhatatlanul. Az emberek nem dobálóznak felesleges jelzőkkel, mint cigány, zsidó és szlovák, vagy éppen magyar. Létezik jó ember és szar ember. nyilván sokfélék vagyunk, de alapvetően az egyetemes értékeinket nem olyan dolgok határozzák meg, mint állampolgárság, származás, vallás, vagy hogy Barátok köztöt nézek Jóban-rosszban helyett. Ezek részben nem rajtunk múlnak, részben választjuk őket, de semmiképp sem leszek pont amiatt szar ember, hogy az MTK-nak szurkolok.
Az álmaim földjén mindenkit szeretek, aki nem tett az ellenkezőjéről. Miért is tennék másként?
Persze pontosan tudom a választ és pont ez keserít el.
Azt hiszem eljött az idő, mikor a népnek kellene példát mutatnia a politikának, méghozzá a marketing eszközeit is bevetve. Mert az mindenhonnan ömlik, hogy mi szar, de a jó példa sajnos nem elég jó a médiának. Talán a Fészbúk vagy az alkohol majd segít, hogy egymásra találjanak jó emberek és megmutassák péniszcimbáló nagyjainknak, hogy saját édesanyjukkal szórakozzanak, és ne az emberekkel, akikért dolgozniuk kellene...

Szlovák-Magyar barátságot szeretnék, és nyugodt szívvel leülni bármely felvidéki kocsmában, ha arra szottyan kedvem...

2010. május 4., kedd

Új világ kezdődött

Kinéztem az ablakon és mit látok?
A kerítésünk kolbászból van.
(Csak le ne lopják, bár Pintér belügyminiszter úr megígérte, hogy 2 héten belül érezni fogom a közbiztonságot a bőrömön)
Minden az elvárásaimnak megfelelően alakult tehát, lássuk az elemzést és innentől kezdve remélem minden olyan szép lesz, hogy a blogomat be is fejezhetem.

MSZP : Rosszabb már nem lehet, tulajdonképpen bizakodásra ad okot. :)
Lehet rosszabb...
Jobbik : A szentfazekat valaki teleszarta.
Így igaz.
Fidesz : Mónika só
Közeben levették műsorról. :D
SZDSZ-MDF : szerencsére nem léteznek.
Így legyen ötösöm...
LMP : Olyanok, mint az angyalok. Állítólag léteznek, szépek, jók, de én még nem találkoztam velük.
Na majd most kiderül.

2010. március 29., hétfő

Politikai helyzet

Kedves Naplóm!

A politikai helyzet ma Magyarországon olyannyira siralmas, hogy nem kívánok vele túl sokat foglalkozni.

MSZP : Rosszabb már nem lehet, tulajdonképpen bizakodásra ad okot. :)
Jobbik : A szentfazekat valaki teleszarta.
Fidesz : Mónika só
SZDSZ-MDF : szerencsére nem léteznek.
LMP : Olyanok, mint az angyalok. Állítólag léteznek, szépek, jók, de én még nem találkoztam velük.

2010. március 17., szerda

Superfreaks kontra társadalom

Ez kérem harc. Nem is akármilyen.
Kezdjük ott, hogy miről is van szó:

Liberalizmus, kontroll nélküli elfogadás, mitöbb támogatás mindenkinek, aki MÁS.

Namármost a MÁS szóval sokmindenkit illetünk mostanság. Buzikat, transzokat, semmittevő művészeket, hippiket, tolószékeseket, bipoláris depressziósokat, általában véve olyan embereket, akik a többséghez képest valamiféle olyan defektussal bírnak, amely biz' a beilleszkedésüket meggátolja, akadályozza.

Ilyenkor jön az önjelölt burokban felnőtt jó libsi, és az Amnesty Internationallel, Greenpeace-szel, Nyomorékok Országos Szövetségével, vagy éppenséggel bárkivel karöltve közli a többségi társadalommal, hogy csúnya dolog őket másként kezelni.
Mer' ugyanolyanok, mint én.

És ilyenkor kezd az a bizonyos pumpa helyzetet változtatni bennem.

Egy nagy büdös lófaszt ugyanolyanok! Ha ugyanolyanok lennének, nem tűnne fel!
Mások. Az esetek túlnyomó többségében pedig menthetetlenül hibásak.
Életképtelenek.
Oké, legyek már kedves: korlátozottan életképesek...

A hasonló anomáliákat egy biológiai közösség könnyedén orvosolja. Kigyomlálja.
Őket érik utol először a ragadozók, elviszi őket a kór, nem férkőzhetnek a nőstény közelébe. Nem él túl, nem szaporodik.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy alapvetően mi is biológiai közösség lennénk, és jelenleg tudatosan romboljuk génkészletünket, rohasztjuk magunkat, olyan közeget teremtünk, ahol a gyenge adott esetben életképesebb, mint egy kevésbé szerencsés, de jóval kevésbé tökéletlen ember.

Akkor most jogos a kérdés, hogy hova is vezet ez...

Kezdjük a fizikai korlátokkal küzdőkkel:

Ma Magyarországon hajlamosak vagyunk súlyos tízmilliókat elkölteni akár egyetlen épület akadálymentesítésére.
Kisvárosi szinten ez százmilliósra rúghat, és akkor lesz 15 boldog kerekesszékes, aki be tud menni a bíróságra, hivatalba egyedül.
Kérdem én, hány egészséges ember mennyi ideig dolgozik azért, hogy ezt biztosítsuk?
Hogy oldották ezt meg eddig?
Miért nem lehet azt mondani, hogy : "Hé! Vigyél már fel a lépcsőn?"
Hovatovább miért nem foglalkoztatunk erre embereket, akiknek ez a dolga?
Eggyel kevesebb munkanélküli, 15 boldog kerekesszékes, töredék költség.

Akkor mégis miért választjuk a kimondhatatlan pénzekbe kerülő totális akadálymentesítést?
Megmondom: Képmutatás a köbön. Nem azért, mert elfogadjuk őket, hanem pont azért mert nem akarunk tudomást venni róluk.
Nem akarjuk, hogy segítséget kérjen, és nem akarunk segíteni.
Segítsen magán.
Oldja meg.
Csak közben azt felejtjük el, hogy ezt is mi finanszírozzuk.

És nemcsak súlyos milliókkal, de rohadásunk jóváhagyásával is.

Folyt köv...

2010. március 16., kedd

Mr. / Mrs. Garrison ALIVE

"Egy brit ember az első személy, akit hivatalosan is semleges neműnek nyilvánítottak, vagyis se nőként, se férfiként nem tartják számon. A 48 éves Norrie May-Welby férfiként született, majd 1990-ben, 28 évesen vetette alá magát egy nemátalakító műtétnek. Ám nővé válása után sem érezte magát boldogabbnak, ezért úgy döntött, hogy semleges nemű lesz. Abbahagyta a hormonkezelést, és Ausztráliában – ahová 7 évesen költözött – elérte azt, hogy iratain a „meghatározatlan nemű” bejegyzés szerepeljen."

Forrás : www.velvet.hu

És most boldog az elfuserált parasztja?
Most annyira kurvára jó neki?
Nem akar esetleg hivatalosan is vuki lenni? Vagy elf?

Hát tökön szúrom magam. Igen, olyanom is van, és a félreértések elkerülése végett FÉRFI vagyok.
Nade térjünk csak vissza az ilyen rongyokhoz.
Igen, rongy.
Nem, nem vagyok intoleráns.
Nézzük csak hogyan is működik ez:

Fogadjuk el azt az egyébként alapjaiban elfogadható dumát, hogy az ilyen szerencsétlen sorsú nyomorékok így születtek, betegek, nem tehetnek róla, ők is emberek, ésatöbbi...
Legyen.
De ha annyira kibaszottul szeretnénk még ezen a földön tengődni egy picit, vegyük tudomásul, hogy össztársadalmi, egyátalán bármilyen magas szinten az ilyen devianciákat nem szabad támogatni.
Oké, legyünk ultrabrutálisan jó fejek, fogadjuk el.
De hogy csak az őel**szottsága kedvéért külön nemet kapjon?
Egy kamion az Andrássyn nem kellene?
Meg alanyi jogon havi 5000 Font csak hogy legyen női és férfi borotvája is?
Nem is, rögtön pereljük a Zsilettet, hogy nincsen "NEUTRAL HUMANLIKE CREATURE Mach 13" borotva...

Érik egy átfogóbb poszt a nyomorékság kontra társadalmi érdek témakörben.

Ilyet...

Tavasz

Kedves Időjárás!

Nagyon-nagy tisztelettel kérem, hogy legyen már úgynevezett "tavasz".
Tájmmenídzsment szempontból kifejezetten jól esne egy hétvégi 15-20 fok körüli nappali hőmérséklet, nem lenne hátrány a kocsiból száműzni a jégkaparót.

Előre is köszönöm!

Őszinte híve és csodálója:
Marek

2010. március 3., szerda

Egy tiszta párt

Elszámoltatás, fújj politikusbűnözés, fújj cigánybűnözés, csúnya korrupció!!
A Jobbikál pedig ilyen nincs. Kérdés van? Nope. Pötty.



Akkor most nézzük meg a képet.
Na most komolyan. Így ránézésre hány év?

És mellesleg Vona coming-outját is prognosztizálhatjuk a kép alapján... :P

2010. március 2., kedd

Hírek. Attyaúristen...

Reggel van. Becsattintom a Juventust, amit egyébként az általam ismert rádiók közül jelenleg a legjobbnak tartok zeneileg.
Jönnek a hírek.
Meghalt, felakasztották, összedőlt, ésatöbbi, oké, ezt már megszoktuk.
Aztán jönnek a "színesek".

Él ugyanis Britanniában egy húúúszonikszéves kutya, amely emberi léptékkel igazi aggastyánnak számít. Vagy 145-nek.
Namánmost a hírolvasó kedélyesen folytatja, hogy Fifi (Nevezzük Fifinek) kora ellenére kiváló egészségnek örvend bár teljesen süket és vak.

MIAFASZ???

Jó egészséget kívánok az összes hírszerkesztőnek.

2010. március 1., hétfő

Fizetett Politikai Hirdetés

Békésen autózgattam a munkahelyemre, mikor kedvenc zenéim helyett mézesmázas hangon közlik velem: fizetett politikai hirdetés következik.
Mi mást is kívánhatna korán reggel a szervezetem?
Hallgassuk!

Mesterházy Attila személyesen szól hozzám. Egy négyéves óvodás szintjéhez méltóan árulkodik nekem, az épp szavazni készülő óvónéninek, hogy a csúnya Orbán Viki és léhűtő csoporttársai nem szavazták meg az ő korrupcióellenes csomagjukat az átlátható párt és/vagy kampányfinanszírozásról az ovi udvarán, ezzel aláásva minden óvodás hitelét. Majd közli: "Új irány".

Klasszikust idézve: "Lófaszt Mama!"

Lófaszt bizony! Először is, ezt az irányt már láttam valahol. Különösen arra az irányra gondolok, hogyan is kell teljesen idiótának nézni a tisztelt választót.
(Arról most inkább nem értekeznék, hogy a tisztelt választó valóban idióta, tehát ott a pont, én cenzushoz kötném a választójogot és nem, kedves Jobbikosok, nem bőrszín/orrméret alapján. Olyan cenzushoz, amin Kendtek is buknának szép számmal : "értelmi cenzushoz".)
Másodszor pedig, ha ez mégis újnak bizonyulna, akkor kösz nem.
Ők erre, én arra.

Tudják a legfájdalmasabb az egészben, hogy szeretnék szavazni, de nincs kire...

Food Stylist - WTF??

Hétvége, (ex)otthon, annnak minden áldása és átka.
Ilyenkor arra is marad időm és energiám, hogy bekapcsoljam a televíziót, és cseppet sem mellesleg mindig megerősítést kapok hogy jól teszem : saját készüléket nem tartok.
Fogalmamnincs típusú műsor, benne a kivételes és nélkülözhetetlen szakma a "foodstylist" bemutatása.

Namármost kedves olvasó, ha esetlegesen még nem hallott volna eme nagybecsű és nagy múlttal rendelkező szakmáról, elárulom: ők azok, akiknek köszönhetően az ételek remekül mutatnak a fotókon. Szakácskönyvekben, levesporok csomagolásán, étlapon.
A food stylist komoly kémiai laborral dolgozik, hogy a fotózás alatt a pirospozsgás barack formában legyen, a banánszelet ne barnuljon, a sör habja kemény és vonzó maradjon. Recepttára titok, mert nem kockáztathatja, hogy ezredéves titkok avatatlan kezekbe kerüljenek. A citromlé például.

Egész este azon tűnődtem, hogy amennyiben én vezetnék egy totális diktatúrát magyarországon, vajon mennyi létjogosultsága lenne ezen derék embereknek, illetve vajh' mennyire sínylené meg a társadalom munkájuk teljes hiányát.
A választ az olvasóra bízom.

2010. február 23., kedd

Megérett az idő

Itt vagyunk hát.

2010 Februárjában eljött az idő, hogy jómagam is blogolásba kezdjek.
És, hogy miért?
Szerelemért, fájdalomért, pénzért, egy lyukas zokniért, a természetért és a fellendülő gazdaság támogatására, de leges-legfőképpen saját magam kedvére.
Mert én ilyen önző vagyok...